Honnan származik a metrócsempe kifejezés?

Honnan származik a metrócsempe kifejezés?

A metrócsempe története

Bármilyen hihetetlen természetesen a metróvonalaktól, illetve azon metróállomásoktól, ahol ilyen burkolattal látták el az egyes megállókat. Először a londoni földalatti állomások falain és folyosóin alkalmazták a metrócsempéket. A világos felületeket vízszintes és függőleges erős színű csíkok és szegélyek dekorálják. A csempéről manapság már elmondható, hogy 150 éves. Mivel Londonban a Metropolitan Railway néven megnyitott első két földalatti vonalat 1863. január 10.-én adták át a közönség számára. A londoni metro alagútjai szabályos csövek, ezért volt praktikus a kis méret és a fózolt szél.

Ez a fajta burkolattípus számos további nagyváros metró és földalatti megállóira jellemző, így London mellett Párizs de még New York városa is hasonló metrócsempékkel burkolta az egyes megállókat. De szintúgy megtalálható ez a burkolat a kontinensünk (Anglia, mint sziget) elsőként átadott földalattijában a Budapesten (1896). Valamint a HÉV vonalak egyes megállóira is jellemző ez a burkolattípus. New York városában azt is pontosan tudjuk kinek köszönhető a metrócsempe burkolatok alkalmazása: George C. Heins és Christopher Grant LaFarge voltak ugyanis a tervezői és ők döntöttek az akkoriban egyszerű és mégis könnyen tisztítható, tartós burkolattípus mellett, amely kis mérete miatt sokféle homorulat és domborulat be- és lefedésére bizonyult alkalmasnak.

Budapesti földalatti és a metro csempe

Magyarország ezeréves fennállásának alkalmából 1896-ban megépült fővárosunkban az európai kontinens (szárazföldi kontinens, Angliában korábban készült földalatti) első villamos üzemű földalatti vasútja. Rendkívül gyors megépítése, valamint az anyagok, technológiák és műszaki megoldások miatt sokáig az érdeklődés középpontjában állt. Az építése és az üzeme során szerzett tapasztalatokat felhasználták a berlini és a párizsi földalatti gyorsvasút hálózat századforduló után megépített szakaszainak kivitelezésekor. A metrócsempe tekintetében további érdekesség még, hogy a falak burkolatát a neves Zsolnay gyár termékeivel látták el 1896-ban egyedi keretes metrócsempét kaptak az állomásnevek. Eredeti helyén egyetlen helyen maradt meg a Zsolnay felirat a Vörösmarty utcánál.

Budapesti földalatti felújítás és a Zsolnay metro csempék

Budapest földalatti metrocsempe

1988-ban megkezdett rekonstrukciós munkával egy időben intézkedett a burkolóanyagok beszerzése ügyében. Felkérte a pécsi gyárat a dísztéglák legyártására. A gyár műszaki okokra hivatkozva nem vállalalkozott a gyártásra. Ezután az összes régi típusú állomás burkolóanyagát a PIETRA cégnél rendelte meg, aki csempegyártási technológiával azt le is gyártotta. Ez az anyag a BKV raktárában rendelkezésre állt, így a beruházó ennek felhasználásával tervezte elvégezni a munkát. A Műemlékvédelmi Felügyelőség ragaszkodott az eredeti Zsolnay típusú burkolathoz. Ismételt megkérésre a Pécsi Porcelángyár kísérleti gyártással megpróbálta ehhez a feltételeket megteremteni, de végül is – elsősorban a szűk határidő miatt – a kérésnek nem tudott eleget tenni. Vállalta viszont az állomásneveknek és az azt díszítő kereteknek a legyártását az eredetivel teljesen azonos módon. A feliratok tehát Zsolnay-dísztéglából, míg a burkolatok PIETRA-csempéből készültek. Az így elkészült burkolatok alig különböznek egymástól, a csempeburkolat hűen utánozza az eredetit.
Az állomások padlóburkolatának anyaga volt a másik vitatott kérdés. Az eredeti burkolat öntött aszfaltból készült. A műemlékvédelmi hatóság szerette volna, hogy ugyanilyen anyagból készüljenek a peronok, a beruházó azonban, mind esztétikai, mind pedig üzemi okokból ellenezte ezt. Szóba került a lapburkolat is. Kompromisszumként a tervező javaslatára öntött, úgynevezett terrazzo-burkolat készült, az Opera állomáson barnás, a többin pedig zöldes tónusban.

A metrócsempe jellemzői

A hagyományos metro csempe két méretben létezett: 10 x 20-as és 7,5 x 15 centiméteres 1:2 arányú méretben, valamint a metro csempe oldala körbe is le van csapva egy bizonyos szögben, vagyis fózolt. A fózolás íve, magassága gyártónként más-más lehet. Mára a méretek tekintetében is történ változás ugyanis manapság a 7,5×15 illetve a 10×20 mellett már a 7,5×30,  5×20, 5×157, 5×7 , 510×30, 10×10, 20×20 méretek is elérhetővé váltak a legtöbb gyártónál.